Zidane első hazai mérkőzése
Szinte már túl jó egybeesés, hogy Zinedine Zidane a Franciaország – Olaszország mérkőzésen játssza le első hazai mérkőzését a francia válogatott szövetségi kapitányaként. Éppen Olaszország – az az ország, ahol játékosként a Juventus Torinóban érte el a csúcsot. Az ellenféllel szemben, akit Franciaország 1998-ban és 2000-ben is legyőzött.
De éppen azokkal az Azzurri-kkal szemben is, akik 2006-ban Berlinben lezárták játékoskarrierjét. A Franciaország – Olaszország előrejelzésben a másik oldalon szintén egy tapasztalt edzőt veszünk figyelembe: Roberto Mancinit. 61 éves élettapasztalata bizonyára segített neki feldolgozni a Belgium ellen elszenvedett nyitómérkőzésen elszenvedett vereséget (0:2).
A „Les Bleus” két győzelemmel két mérkőzés után magabiztosan vezeti a csoportot. A fogadóirodák a Franciaország–Olaszország mérkőzésre vonatkozó oddsjaik alapján a házigazdák győzelmének valószínűségét 70,9 százalékra becsülik. Az olasz válogatott esélye mindössze 17,4 százalék.
A FIFA világranglistájának harmadik helyezettje az előző kilenc tétmérkőzéséből hatot kapott gól nélkül nyert meg. Az olasz válogatott nyugtalanabb hangulatban utazik Franciaországba a harmadik fordulóra. A Belgium ellen elszenvedett 0:2-es vereséget egy 4:1-es győzelem követte Törökországban.
Franciaország – Olaszország Közvetlen összehasonlítás / H2H-mérleg
A 41 közvetlen összecsapásból alig a felét nyerte meg Olaszország (20). Az utóbbi találkozókon azonban a francia válogatott felzárkózott, és szinte mindig ők kerültek ki győztesen. Legutóbb „Les Bleus” az öt találkozó közül négyet nyert meg.
Az egyetlen kivétel a 2024-es Nemzetek Ligája csoportkörének első mérkőzése volt. Akkor az „Equipe Tricolore” hazai pályán 1:3-ra veszített. Eddig azonban a házigazdák lényegesen stabilabbnak tűnnek, ezért a harmadik csoportmérkőzésen elért harmadik győzelemre vonatkozó kilátásaik is nagyon ígéretesek.
Franciaország – Olaszország tipp
Nem könnyű megfogni Zinedine Zidane-t edzőként. A Real Madridnál három Bajnokok Ligája-címet nyert zsinórban anélkül, hogy ideológusnak tekintették volna. Zidane maga volt az aura, a tekintély, az időzítés és a nyugalom. Talán ez kevésbé volt véletlen, mint amilyennek sokáig tűnt.
Két mérkőzés után a francia válogatott szövetségi kapitányaként még nem lehet egyértelműen felismerni a Zidane-DNS-t. De az első körvonalak már láthatók. Franciaország a labdát akarja. Nem díszként, hanem biztonsági mechanizmusként. Törökország és Belgium ellen a labdabirtoklás mindkét esetben alig haladta meg a 64 százalékot. A passzok aránya magas volt, a hosszú passzoké alacsony.
Franciaország nem próbálja felpörgetni a mérkőzéseket. „Les Bleus” inkább bekeríteni akarja az ellenfelet. A Deschamps-korszakhoz képest több futás és több behatolás látható a tizenhatosba. A labdával az ellenfelet kell mozgásba hozni, a döntő zónába való behatolással pedig el kell dönteni a mérkőzést.
